Május elsején Szegeden nemcsak bazárosok, étel- és italárusok települnek ki a ligetbe sátraikkal, hanem kedvenc politikai pártjaink is. Ilyenkor lehetőségük van megszólítani a tömeget, és talán még az is kiderülhet közben, hogy a politikusok is emberből vannak. A most következő mese is erről tanúskodik.

Van az úgy, hogy a téma találja meg az újságírót, és olyankor igyekszünk visszafelé göngyölíteni a történet menetét. Jelen esetben is erről van szó. A legújabb mesét egy majálisozó férfi szolgáltatta, aki mindenféle unszolás nélkül állította, hogy május elsején reggel a szegedi ligetben felállított MSZP-sátornál ingyen sört és virslit kapott egy „ív" kitöltése fejében, amelyre az adatait is fel kellett írnia. Persze, csak ha kellett a sör és a virsli.

Megkérdeztük a Városkép Kft. munkatársait, hogy a két nagy párt állított-e sátrat május elsején a ligetben. Választ is kaptunk: a Fidesz és az MSZP is jelen volt az eseményen. Ezután felhívtuk az MSZP-től Kozma Józsefet, az MSZP Szeged és Környéke Szervezetének elnökét, valamint Gazdag Jánost, az MSZP Csongrád megyei Területi Szövetségének elnökét, akik egyöntetűen cáfolták, hogy ingyenes sör virsli osztás történt volna május elsején. Ráadásul mindkét politikus kihangsúlyozta, hogy szó sem lehetett adatok felírásáról, mert ez nem a szocialisták, hanem az ellenzéki párt szokása, akik népszavazáskor járnak így el.

Annyit megtudtunk még, hogy az MSZP hagyományosan volt kint a ligetben, és csak a párt tagjai kaptak ebédet, előzetes befizetés alapján. Ételárusítás ettől függetlenül volt - egy helyi vállalkozó szervezésében. Jól mehetett az üzlet, mert délutánra elfogyott a sör, egy adag melegétel pedig 950 forintba kerül. De az üzlet, az üzlet - nincs mese!

Ilyen esetben a sok hasonló történetet halló emberek egyből nem
gondolnak törvénytelen adatgyűjtésre, meg fiktív tagságra, mert
Magyarországon ez nem divat. Így aztán természetesen tisztában vagyunk
azzal, hogy az általunk megkérdezett férfi története csak mese, de
annyira tipikus, hogy úgy gondoltuk, muszáj beszámolnunk róla. És még
az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer a „herripotter" előugrik a
tv-ből...